Tanítói diplomámat 1988-ban szereztem a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. Abban az évben kezdtem pedagógusi hivatásomat Balmazújvároson, jelenlegi munkahelyemen. Fejlesztettem gyerekeket kis csoportban, dolgoztam napközis nevelőként, majd egész napos oktatás-nevelés keretében tanítottam és tanítok jelenleg is matematikát, környezetismeretet, rajzot, technikát, testnevelést alsó tagozatban. Ezek mellett a tantárgyakhoz tartozó önálló tanuláson, napközis foglalkozásokon igyekszem fejleszteni a gyerekek képességeit, készségeit. Az évek során sok továbbképzésen vettem részt, hogy megismerjem és alkalmazzam a legújabb tanítási-tanulási módszereket, munkaformákat. Nagyon fontosnak tartom az élményszerű tanulást. A gyerekek a megszerzett ismereteket tevékenyen, saját tapasztalatok alapján hasznosítják igazán. Az eltelt harminckét év során voltam napközis-, illetve kézműves munkaközösség vezető is. Jelenleg a természetismeret munkaközösség tevékenységeit koordinálom.
Úgy gondolom, a leendő elsős szülők nem ezekre az adatokra kíváncsiak akkor, amikor legféltettebb kincsüket, a gyermeküket ránk bízzák. Ezért szeretném itt leírni az én mottómat, amit Dzerzsinszkij fogalmazott meg: „A gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, és csak szeretettel lehet nevelni.” Kolléganőmmel, akivel hét éve tanítunk párban, minden kisdiákban megtaláljuk a jót, minden gyerek a szívünkhöz nő a napok, hetek, hónapok, évek során. Tyúkanyóként segítjük, anyatigrisként védjük őket. Fontos számunkra, hogy barátságos, otthonos környezetben tölthessék nálunk hétköznapjaikat, jól érezzék magukat az iskolában, játszva tanuljanak, igazi, vidám gyerekek lehessenek. Motivációként tőlünk sok dicséretet, ölelést, mosolyt kapnak. Elvégzett munkáik értékelésekor nem használunk különböző színű karikákat, pontokat, csak piros pontot és csillagot, matricát, hogy a lassabban haladóknak, nehezebben érőknek ne vegyük el a kedvét a tanulástól. Aki még nem dolgozik megfelelően, semmi negatív jelzést nem írunk a munkájára, időt adva arra, hogy utolérjék társaikat. A szülő az írásbeli felmérőkön jelölt százalékokból fogja tudni, hol tart gyermeke a tananyag elsajátításában.
Az iskolába lépő kis elsősöknek elengedhetetlen az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amiért mi mindent elkövetünk. Céljainkat, feladatainkat csak a szülők segítségével érjük el, ezért számítunk támogatásukra, együttműködésükre. Bemutatkozásomat egy idézettel zárnám, amelyet igazán magaménak érzek: „A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben. Néhány magasabbra tud repülni, mint mások, de mindegyik a legjobb tudása szerint repül. Miért is hasonlítanád össze őket? Mindegyik más. Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű.” Várjuk a gyerekeket nagy-nagy szeretettel.
