ERDÉLY – HATÁRTALANUL
2024. augusztus 26 – 29.
2024.08.26. hétfő
Reggel 6:00 –kor indult osztályunk, a 8.d a Balmazújvárosi Általános Iskola Székhelyintézménye elől. A határátlépés Nyírábránynál rövid idő alatt zökkenőmentesen történt.
Első állomásunk Nagykároly volt, ahol megtekintettük a Károlyi kastélyt, tovább sétálva eljutottunk az Aranyszarvas fogadóhoz, ahol Petőfi Sándor megpillantotta Szendrei Júliát. Ma már városházaként működik az épület.
Következő állomásunk Szatmárnémeti volt, ahol megcsodáltuk a Római Katolikus Székesegyházat, a Pannónia szállót, Tűzoltó tornyot és a Vécsei palotát, melynek érdekessége, hogy itt kötötték meg a Szatmári békét 1711- ben.
Utazásunkat Koltóra folytattuk, ahol felkerestük a Teleki – kastélyt, Petőfi Sándor mézesheteinek helyszínét. A fiatal pár 1847. szeptember 9. és október 19. között tartózkodott itt. Megkoszorúztuk Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szobrát, majd a híres asztalt néztük meg, ahol Petőfi Sándor itt tartózkodásuk ideje, vagyis 6 hét alatt 28 verset írt, többek között a Szeptember végén című versét.
A Teleki kastély élményszerű látogatása után szálláshelyünkre Aknasugatagra utaztunk. A három csillagos panzióban 2 és 3 ágyas szobákban helyeztek el bennünket a kedves vendéglátóink. Minden nap bőséges, változatos reggelit kaptunk, a vacsora kiadós, roppant ízletes, házias ételekből állt. Minden este volt leves, főétel és desszert. A panzió tulajdonosai mindent megtettek azért, hogy felejthetetlen napokat tölthessünk náluk. Hálás köszönet nekik.
2024.08.27. kedd
A kiadós reggeli után először Fejérfalván a hagyományos mesterségekhez tartozó pisztrángtenyészetet és a hatalmas mosómalmot csodáltuk meg.
A Gutin hegységen keresztülvágva eljutottunk Máramarosszigetre. Idegenvezetőnktől sok új információt tudtunk meg a városról és környékéről. A számunkra érdekes, különleges faragású dupla kapukra csodálkoztunk rá. Majd Máramarosszigeten a falumúzeumban, skanzenben töltöttünk felejthetetlen órákat. A skanzenben az évszázados népi faépületek mellett találtunk magyar és zsidó házakat is. Nagyon tetszett az egyik zsidó házban kialakított zsinagóga. A sok ház között a gyerekek hamar felismerték az országunkra jellemző magyar házat.
Tovább utazva Szaploncára érkeztünk, ahol a számunkra talán legérdekesebb látnivalót, a vidám temetőt tekintettük meg. Lenyűgözött bennünket a fantasztikusan szép ortodox templom a temető területén, valamint a különleges faragású fejfák, melyeken gyönyörű színes képek találhatóak. A naiv stílusban írt vicces feliratok és a képek életképet festenek az egyén életéről, halálának körülményeiről. Ezeket a verseket többnyire egyes szám első személyben írták.
A vidám temetőben való tartózkodásunknak egy hatalmas nyári zivatar vetett véget, de szerencsénkre addigra már minden fontos látnivalót megtekintettünk. Buszba szálltunk és utunk Desze faluba vezetett. A világörökség részének számító lenyűgöző fatemplomot kívülről megcsodáltuk, majd mikor a templom belsejét akartuk megnézni, legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre egy keresztelő kellős közepén találtuk magunkat. Így nemcsak a csodálatos freskókban gyönyörködhettünk, hanem részesei lehettünk egy számunkra meglepő ortodox keresztelőnek is. Életre szóló élmény volt.
A sok érdekes élménytől és a látnivalótól kellemesen elfáradva visszatértünk szállásunkra Aknasugatagra, ahol az ízletes, bőséges vacsora után a tanulók a szálláson található medencében pihenhették ki a nap fáradalmait.
2024.08.28. szerda
Reggeli után Barcánfalva volt az első megállónk. Lenyűgöztek bennünket a csodálatos környezetben található ortodox kolostor különleges faépületei és a páratlanul szép kertje.
Ezután Borsa érintésével a Radnai havasok csúcsai között jutottunk el a Lóhavasi – vízeséshez, mely az ország legnagyobb vízesése. A hegy lábától felvonóval mentünk fel 1400 méter magasságig, amely különösen nagy élményt jelentett a tanulók számára. Fentről megcsodáltuk a panorámát, a magas csúcsokat, valamint az ország legmagasabb pontját a Horthy- csúcsot. Innen egy kellemes sétával értük el a zuhatagot. A táj meseszép, a túra a vízeséshez nagyon kellemes volt. Itt elfogyasztottuk a magunkkal hozott ebédet, a bátrabbak felmásztak a kövekre, élveztük a táj szépségét, a tiszta levegőt és a csodálatos látványt.
Ezen a napon megint sok élményben volt részünk. Ismét kellemesen elfáradva tértünk vissza a szállásra, ahol változatlanul tökéletes ellátásban részesültünk. Minden nap gyarapodott ismeretünk, tudásunk Észak – Erdély történetével, nevezetességeivel, a lakosság vallási hovatartozásával, illetve szokásaikkal kapcsolatban. Szomorúan kezdtük összepakolni holmijainkat, hiszen másnap korán keltünk, mert még hátra volt néhány nevezetesség megtekintése.
2024.08.29. csütörtök
Reggel 7:00 órakor reggeliztünk, majd bepakoltuk a buszba úti táskáinkat és 8:00 órakor a Gutin – hágó kanyargós, szerpentines útján keresztül a környékbeli lakosok kedvelt tavához, a Bódi tóhoz utaztunk. Megkerültük a tavat, majd a tó partján megpihenve gyönyörködtünk a tájban.
Máramarosi utunk utolsó állomása Nagybányán volt. Először a főtéren lévő ikonikus épületeket tekintettük meg, többek között a Fekete Sas fogadót, ahol Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szállt meg egy éjszakára útban Koltó felé. Majd a téren megkoszorúztuk a nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportját.
Koszorúzás után folytattuk utunkat a másik térre, ahol felkerestük a Katolikus templomot, a Szent István tornyot, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a városra és környékére, valamint a torony mellett lévő ortodox templomot.
Utunk zárásaként sajnos csak fotót tudtunk készíteni két, a magyarok szempontjából nevezetes épületről. Az első a Német László Elméleti Líceum volt, ahol még nem kezdődött meg a tanítás. Idegenvezetőnk elmondta, hogy ez egy önálló magyar tannyelvű oktatási intézmény. Bemutatta még a Teleki Magyar Házat, amely Gróf Teleki Sándor egykori lakhelye volt. Az épület ma közösségi házként működik és őrzi Nagybánya és az erdélyi magyarság kulturális hagyatékát.
Sajnos utazásunk véget ért, de élményekkel, ismeretekkel, tudással, csodálatos érzésekkel telve indulunk haza, ahol közösen megbeszéljük a látottakat, hallottakat.
