Versíró pályázat

A Magyar Kultúra Napja alkalmából versíró pályázatot hirdettünk meg. A beérkezett versek bizonyítják diákjaink gazdag fantáziavilágát, igényüket gondolataik ilyen formában történő megfogalmazására. Tartalmilag és szerkezetileg is igényes munkák ezek, melyekhez gratulálunk „ifjú költőink”-nek.
Molnárné Szabó Anikó

Oklevélben részesültek:
Nagy Balázs 7.f.
Halmi Petra 8.e.
Rácz Norbert 8.f.
Takács Imre 8.f.

Íme egy kis ízelítő, természetesen hozzájárulásukkal:

Véget nem érő kitartás

 

Egy utat járok,

Úgy érzem nem ér véget.

Ezen kihalt tájon,

Viharral kísérve.

 

Nem adom fel,

Míg célom el nem érem.

Nem adom fel,

Míg érzem az életet.

 

Egy utat járok,

Választanom kell.

Feladom az álmom,

S lelkem elengedem.

 

Vagy folytatom és győzök,

S lelkemben érjen az öröm.

Eldöntöttem, s folytatom,

S  mindenemet  beleadom.

 

Elmúlt a vihar,

Megérte a kitartás.

Egy újabb ima,

S éjszaka szállt alá.

 

A csillagok alatt járni,

Egy valóra vált álom.

Az éjjelben járok,

Kitartottam, s nem bánom.                                                   Rácz  Norbert   8.f

 

Magyar  földön

 

Magyarország.

A magyar nap süt felettem,

A szürkemarhák  vonulnak mellettem.

Mindegy, hogy a pusztaságon,

Vagy a hegyes magasságon.

 

A tölgyek lombja alatt,

Mindenkinek jut egy-két falat.

A szalonnából kenyérrel tálalva,

Ez az,amit mindenki eszik falva.

 

Ha valaki ezt az országot körbejárja,

Sok érdekességet láthat.

Azt a területet, hol a levegő károsodik,

Vagy az egészen fejlett városokig.

 

Balaton, a mi magyar tengerünk,

Az sem baj, ha egy focimeccsen nem nyerünk.

Legyünk büszkék a mi országunkra,

Még ha nem is tévedhetünk minden sarkon országútra.

 

Itt, hol sok emlékmű látható,

Trópusi hőség nem igazán várható.

De azért kiegyenlített a csapadékeloszlás,

A mi földünk ez, Magyarország.

 

Takács  Imre   8.f